Módis Ágnes blogja

A bolygó neve Málna

Mióta világ a világ az emberek az eget fürkészik, hosszú nyári éjszakákon, hideg zimankós téli esteken. Kinéznek egy csillagot és ábrándoznak róla, hogy miként is hívhatják. Petőfi is ezt tette Erzsikével, amikor a ballagó  ökrösszekéren kedvesével összebújva csillagot nézegetve, választottak maguknak egyet.

Hiszik-e vagy sem de vannak a világon olyan emberek, akik nap mint nap neveznek el égitesteket. Ülnek a nagy teleszkópjuk előtt és miután beazonosították az új kisbolygót, vagy üstököst, gyorsan adnak neki egy nevet. De szép is volna, ha ez ilyen egyszerű lenne.  Azonban amíg bekerül az adatbázisokba és az emberek számítógépébe  sok-sok év eltelhet szorongással teli várakozással, hogy vajon tényleg az a kisbolygó volt-e, amit már egyszer megpillantottak és elneveztek.

100048_Orbit

A 100048 (1991 TE14) kisbolygó
Forrás: Wikimedia Commons JPL Small-Body Database NASA

Hogy hogyan is történhet ez a dolog,  most rögvest megtudhatja mindenki.

Képzeljék csak el, ahogy a jóképű csillagászfiú beletekint a teleszkópba és egyszercsak hirtelen felkiált : Heuréka! vagy Azannyát esetleg “Aztamindenségit” Lehetséges, hogy ezenkívül még mond cifrább dolgokat is, mert a csillagászfiúk igen szenvedélyes természetű emberek, de ha tudnám se mondanám el, mert ezek szakmai titkok. Tehát nem a széles közönség fülének valók. Szóval hirtelen észrevesz egy aprócska kis fényes valamit, ami majdnem olyan, mint az őt körülvevő csillagok, de mégsem az. Mégpedig azért nem,  mert ez egy új kis égitestecske. Ezek után gyorsan felébreszti a társát, aki a hálózsákjában alszik beburkolózva a jó meleg takaróba, ugyanis kutya hideg tud lenni egy ilyen megfigyelő helyen. Kivéve, ha éppen Afrikában vagy Ausztráliában vagyunk, de az egy másik történet. Szóval felrázza és izgatottan közli vele, hogy mi történt.

Ezután már minden megy a maga medrében. Hetekig, néha hónapokig, ugyanis az újonnan megtalált égitestet többször is meg kell figyelniük, mert egyetlen éjszakai megfigyelés alapján még nem formálhat rá tulajdonjogot a felfedezője.

Amíg ténylegesen bebizonyosodik, hogy ez valóban egy új felfedezés és jó esetben a kisbolygót egymást követő három éjszaka során is meg tudta figyelni, legalább még egy hónapon át kell követnie, hogy végre a magáénak mondhassa. Természetesen ilyenkor már van egy ideiglenes neve, ez a felfedezés évéből, majd betűk és számok kombinációjából áll, ami mindaddig rajta ragad, amíg teljesen meg nem ismerik a kisbolygónak minden tevékenységét, pályamozgását. Amikor azután évek múltán újra lefotózzák, visszakereshetik és beazonosíthatják, hogy tényleg a felfedező észlelte először a kis égitestecskét. Ezért jó már az elején sok megfigyelést gyűjteni, mert akkor nem vehetik el az első felfedezés  jogát. De még ekkor se jött el a boldog vég, mert további két különböző év észleléseire van szükség ahhoz, hogy a csillagász ideiglenes jelölés alatt futó kisbolygója révbe érjen. Ebből is látszik, hogy a kisbolygó felfedezés nem egy lóverseny, hanem inkább egy türelemjáték, amit végig kell játszani ahhoz, hogy eljöjjön a happy and.

Miután a bátor és nagyon türelmes csillagászfiú mindezt túlélte, jöhet a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) illetékes szervezete, a Minor Planet Center, ami besorszámozza az égitestet. Ettől az időponttól kezdve már a megadott felfedezőnek van 10 évig kizárólagos joga nevet adni az égitestnek.

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!